Megfékezhető az élővizek elszennyeződése
Az Eurofins eredményei is hozzájárultak a Duna-vízgyűjtőn tapasztalt folyami hulladékszennyezésekről készült szakpolitikai útmutatóhoz, a kutatás pedig folytatódik a MicroDrink projekttel!
Az Európai Uniós Alapok (ERFA, IPA, ENI) társfinanszírozásával, a partnerországok és intézmények pénzügyi hozzájárulásával készült INTERREG DTP Tid(y)Up projekt általánosan alkalmazható, jó gyakorlatokon alapuló, bevált eszközökből álló ajánlásokat kínál civileknek, kutatóknak és döntéshozóknak egyaránt. Ezek a jó gyakorlatok más, szennyezett folyókra is alkalmazhatók, ezáltal segítséget nyújtva a világ különböző folyami ökoszisztémáinak megóvásában. A tanulmány az Eurofins szakmai és anyagi támogatásával valósult meg.
A hatékony, határokon átnyúló hulladék-, víz- és vízgyűjtő-gazdálkodás szoros együttműködést és erős partnerséget igényel az országok között. A Duna menti országok már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a „hagyományos" szennyező anyagok (pl. szerves anyagok, tápanyagok) és bizonyos mikroszennyező anyagok kezelése terén, de a makro méretű folyószennyezés olyan új keletű probléma, amelyre még nem dolgoztak ki vízgyűjtő szerte alkalmazható kezelési stratégiát. Ebben lehet komoly szerepe a tanulmánynak és készítőinek.
The overview of the Danube River Basin (DRB). Source: ICPDR
Mit tartalmaz a tanulmány?
A szakpolitikai útmutató ajánlásokat tesz a szükséges szabályozási intézkedésekre, a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása és az illegális hulladéklerakás visszaszorításának érdekében (pl. meglévő hulladékgazdálkodási létesítmények áttekintése), pénzügyi és tervezési eszközöket javasol ezen intézkedések támogatására (pl. környezetvédelmi biztosíték), kiemeli a legfontosabb stratégiai beavatkozásokat a hulladékhierarchiával összhangban és a környezeti előnyök alapján rangsorolva a hulladékgazdálkodási lehetőségeket. Kiemelten fontosnak tartja, hogy az előbbi lépések mellett, a műanyagszennyezés hatékony nyomon követése, valamint rendszeres és átfogó folyótisztítási tevékenység szoros összhangban legyen, hangsúlyozza, hogy az oktatás és a közvélemény szemléletformálása, a szemléletváltás is alapvető eleme a műanyagok és egyéb hulladékok felelősségteljesebb és fenntarthatóbb kezelésének.
A dokumentum megjelenéséhez az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. támogatóként és szakmai partnerként is hozzájárult: Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Mikroműanyagvizsgáló Laboratóriumát vezető szakember és kutatócsoportjának több korábbi hazai tanulmánya is szerepel ugyanis a kötetben.
Ezek közül kiemelhető, hogy a halastavakból származó víz- és üledékminták eredményei Magyarországon elsőként hívták fel a figyelmet a mikroműanyagok környezeti megjelenésére, majd a Felső-Tiszán végzett mintavételek és a Parányi Plasztiktalány tudományos szemléletformáló projekt során a Dunán és mellékfolyóin gyűjtött tapasztalatokkal, eredményekkel az Eurofins megbízható infrmációkkal és szolgáltatásokkal segíthette a mikroműanyag vizsgálatokat a Tid(y) Up projekt során. A szakpolitikai útmutató a felszíni vizeken gyűjtött tapasztalatokon túl épít a Duna-menti szennyvíztisztítók felmérése során összeállított részletes jelentésre is.
A tanulmány szerzői kiemelik, hogy az elmúlt évtizedben a magyar folyóvédelmi módszerek és erőfeszítések bekerültek a világ élmezőnyébe. Ennek fő hajtóereje és mozgatórugója a PET Kupa, ami civil kezdeményezésként, a több évtizedes vízügyi és hulladékgazdálkodási munkák tapasztalataira építve, vonzóvá tudta tenni a folyótakarítást. Ebben sok száz embernek a támogatása, túlórája és önkéntes munkája érhető tetten, beleértve a minisztériumok, hatóságok, vízügyi igazgatóságok, hulladékgazdálkodási közszolgáltatók kollégáinak segítségét is.
„Ami a világ legnemzetközibb vízgyűjtőjén működik, az várhatóan máshol is megvalósítható lesz. Sikereink a széleskörű együttműködéseknek köszönhetőek, mert amint elkezd a vízügy, a hulladékgazdálkodás, a civil szektor, az önkormányzatok, a felsőoktatási intézmények és a zöldipar együttműködni, abból a szimbiózisból költséghatékony védekezés, kárelhárítás és hasznosítás valósulhat meg.” – mondta el
Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezetője.
Ennek előzménye, hogy 2020 és 2022 között lezajlott Tid(y)Up projekt megalapozta a nemzetközi hírnevet, s EU-s flagship projektként kulcsfontosságú dokumentumok és szakmai előrelépések megvalósítását segítette. A tiszai kerekasztalok kiterjesztésre kerültek az összes Tisza-országra, aminek mentén a résztvevő - összesen 21 szervezet - osztrák, szlovák, magyar, szerb, román, bolgár és ukrán szervezetek friss nemzetközi és nemzeti jogszabályi és környezetvédelmi felmérést készítettek a felszíni vizek minőségéről a projektországokban:
„Survey - National Legislative System on Surface Water Quality”
Ez a hiánypótló dokumentum átfogó áttekintést adott a vonatkozó ágazatspecifikus jogszabályokról, ismertette az egyes országok intézményi struktúráját és a szennyezésekhez kapcsolódó mechanizmusokat.
Erre támaszkodva készülhetett el a most megjelent szakpolitikai útmutató, aminek fontosságára a Dunavédelmi Bizottság (ICPDR) is felfigyelt és társszerzőként vett részt a fejlesztésében. A szerzők egy tucat nemzetközi konferencián adtak elő a készülő anyagról, többek között az ICPDR munkacsoport ülésein, a Kárpátokért Egyezmény konferenciáján, a Nemzetközi Szilárdhulladék Szövetség (ISWA) kongresszusán, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának konferenciáján (UNEP) és az ENSZ globális műanyagegyezményéhez kapcsolódó szakmai, felkészítő webinarokon.
A műanyagszennyezés globálisan és uniós szinten is komoly figyelemre tart számot, az ENSZ műanyagszennyezésre vonatkozó, tárgyalások alatt lévő egyezménye drasztikus és szükséges változásokat hozhat. Az EU pedig már ezt megelőzőleg elfogadta műanyag-stratégiáját a műanyagok fenntartható és biztonságos használatáról.
Ehhez a folyamathoz és munkához kíván terepi tapasztalatokat és tudományos eredményeket biztosítani a PET Kupa és a KSZGYSZ szakértői csapata. Különösen a Felső-Tisza-medence és a Drina vízgyűjtőjén végzett megfigyelések mutatták ki, hogy árvizek idején levonuló súlyos hulladékszennyezések súlyos károkat okoznak az általában védett, folyómenti ártéri területeken (Natura 2000-es természetvédelmi területek) és a vízügyi létesítmények működésében, továbbá veszélyeztetik az ivóvíz-minőséget is.
Ez főképp a hulladékbegyűjtési rendszerek teljes hiányából, vagy működési hiátusaikból származik (Kárpátalján 200 településen nincs szervezett hulladékbegyűjtés). A tanulmány a hajtóerőkre, problémamegoldásra komplex szemlélettel tekint, ezért vizsgálja az érintett országok kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereinek (EPR-system) helyzetét, a visszaváltási rendszerek várható bevezetését (DRS) és az illegálisan elhagyott hulladékokhoz kapcsolódó negatív ösztönzőket.
A teljes anyag itt tölthető le
A munka folytatódik, aminek egyik gyöngyszeme lehet a január 1-gyel elkezdett INTERREG Aquatic Plastic projekt, ahol kilenc ország 13 szervezete fog két és fél éven keresztül szorosan együtt dolgozni mikro- és makro műanyagok kutatásán, folyószennyezések feltérképezésén, szennyezőforrások felszámolásán, szakmai kerekasztalok megszervezésén és tudományos előadások megtartásán. Érdemes követni a PET Kupa és az Aquatic Plastic projekt oldalát
Indul a MicroDrink projekt!
A MicroDrink projekt indító ülését 2024. március 6. és 8. között tartották meg Zágrábban, 8 ország (Horvátország, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Magyarország, Németország, Szlovénia és Szerbia) és 11 partnerintézmény részvételével.
A MicroDrink projekt egyik legfőbb célja kapacitásépítés a mikroműanyagokkal kapcsolatos kérdéseket illetően az ivóvízkezelő művekben (a forrástól a csapig), valamint az ehhez kapcsolódó mintavételi kísérletek, tudástranszfer és laboratóriumi vizsgálatok lefolytatása (az Eurofins ezen a területen vesz részt aktívan a munkában). A projektindító értekezlet remek lehetőéget nyújtott a szakmai együttműködések elősegítésére, a felmerülő kérdések megvitatására így megalapozva a projekt sikeres előrehaladását és fontos eredményeit, amelyeket széles körben kommunikáluk. Az Interreg Duna Régió Program MicroDrink projektjét az Európai Unió társfinanszírozza a partner államok és intézmények pénzügyi hozzájárulásával.
A MicroDrink projektről további részletes információkat itt olvashat.
Flowchart of waste pollution of rivers and seas
Microplastic particles in water samples from the Danube
Global plastic production and the multidirectional flow of plastic waste.
Percentage distribution of waste processing methods in relation to the total amount of treated waste in the Danube Countries